Total Art
Nemzetközi Müvészeti Egyesület

Galéria:
Pécs, Király utca 24.

Az "Ukrán - görög kulturális értékek" c. kiállítás összefoglalója

Ukrán kisebbség Magyarországon
A történeti források arról tanúskodnak, hogy a Kijevi Fejedelemség és Magyarország között I. András és Anasztázia házassága miatt is már szoros diplomáciai kapcsolat volt az évezred első éveiben (1038-tól). A Magyarországon élő ukránok általában Nyugat-Ukrajnai és Kárpátaljai gyökerekkel rendelkeznek, akik a XX. század második felében költöztek Magyarországra. Az ukrán nemzetiség fő központja Budapest, több mint 30% felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Magyarországon az ukrán közösség több hivatalosan bejegyzett kulturális és oktatási szervezettel, tudományos egyesülettel rendelkezik. Pécsett 2014-ig működött Ukrán Önkormányzat Dr. Anatolij Petrov vezetésével. Az elmúlt 12 év alatt számos ukrán kulturális rendezvény és megemlékezés tartotta életben a baranyai ukránok nemzetiségi identitását. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 5633 személy vallja magát ukránnak.

A magyarországi görögök
Az első telepesek a karlócai béke (1699) után kerültek Magyarországra. Görög kereskedő nyitotta meg az első szegedi kávé főzdét 1739-ben, 1839-ben Szeged díszpolgárává fogadta a görög származású báró Sina Györgyöt, a pesti árvízkárosultaknak nyújtott segítségéért. Az 1700-as évek elején számos gazdag kereskedő család érkezett Magyarországra, és anyagi támogatásukkal jelentős épületek jöhettek létre. A Sina család finanszírozta Széchényi több elképzelését, és épülhetett meg többek között a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia is. Az utolsó nagy betelepedési hullámot a polgárháború sújtotta Görögországból 1948-1950 között hazánkba érkezett menekültek jelentették. Magyarországra érkezésük ideiglenes volt, ám az évtizedek során állandó jelleget öltött. 1950-ben saját települést is építettek maguknak, a Fejér megyei Beloianniszt. Ma mintegy négyezer leszármazottjuk él szerte az országban.