Total Art
Nemzetközi Müvészeti Egyesület

Galéria:
Pécs, Király utca 24.

A "Szlovák, szlovén, román nemzetiségek Baranyában" c. kiállítás összefoglalója

Szlovákok
A szlovákok a mai Magyarország területére a 17. század végén, a török kiűzése után települtek be az elhagyott területekre. Az első bevándorlási hullám 1690 és 1711 között zajlott, ekkor az ország nyugati felén, közepén és keleten telepedtek le. 1711-1740 között szervezetten folyt a szlovákok betelepítése, gyakran a földesurak hozattak be szlovákokat az elhagyott birtokaikra, főként a Dunántúlra és az Alföldre. A harmadik szakasz idején (18. sz. második fele) főképp a mai Szerbia (Bácska és Bánát) területére folyt bevándorlás. A 18. század második felében és a 19. században az Alföldön másodlagos telepítések, illetve tovább vándorlások történtek. Legfiatalabb szlovák nemzetiségű településeink az egykori tanyaközpontokból jöttek létre az 1950-es évek elején Békés megyében. A 2011. évi statisztikai adatok szerint Magyarországon 35 208 fő vallotta magát szlovák nemzetiséghez tartozónak, 9888-an a szlovákot jelölték meg anyanyelvükként, és 16 266 fő a nyelvet családi, baráti körben használók száma.

Szlovének 
A szlovének már a 6. században letelepültek a Balatontól délre eső vidékekre. A magyarok 900-ban elfoglalták a Dunántúlt és előlük a szlovének többsége kimenekült az országból. A Balaton mentén élők beolvadtak a magyarságba, a Mura és Dráva mentén továbbra is élt, bár kisebb számban a szlovén lakosság. A Szent Istvánt követő időkben az áttelepülésekkel megint megemelkedett számuk. A törökkel vívott háborúk a létszámuk megcsappanását eredményezte. A 18. századra lakóhelyük már csak a Muravidékre és a Rába folyó környékére korlátozódott. A vend elnevezés csak a 19. században vált használatossá, a vidéket pedig csak a század közepétől hívják Vendvidéknek. A magyarországi szlovének jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu) és Szentgotthárdon élnek. A Rábamentén kívül Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Taranyban is élnek. A 2011. évi statisztikai adatok szerint Magyarországon 2820 fő vallotta magát szlovén nemzetiséghez tartozónak.

Románok
Erdélyben a 12. század végén jelentek meg a románok. Az első magyarországi román iskolának az 1495-ben alakult brassói iskolát tartják. A 16-17. századi Erdélyi Fejedelemségben alakult ki a legtöbb román oktatási intézmény. A 18. századtól megnövekedett a román lakosság létszáma a mai Magyarország területén. Önkéntes költözés az Alföld irányába, szervezett betelepítés a Nyírségben, a hajdani Bihar megyében és Békés megyében volt. Hazai románságon, a trianoni döntés utáni Magyarországon maradt, erősen megcsappant román népcsoportot értjük. A 2011. évi statisztikai adatok szerint Magyarországon 35 641 fő vallotta magát román nemzetiséghez tartozónak, 13 886-an a románt jelölték meg anyanyelvükként, és 17 983 fő a nyelvet családi, baráti körben használók száma.