Total Art
Nemzetközi Müvészeti Egyesület

Galéria:
Pécs, Király utca 24.

Pécsi Animáció Története kiállítás

A „Pécsi Animáció története" kiállítással, a Total Art Nemzetközi Művészeti Egyesület egyedülálló betekintést ad az animáció készítés rejtelmeibe, teret adva a pécsi kultúra e kiemelkedő szegmensének.

Az Európában is egyedülállónak számító, magánerőből létrehozott kiállítás elsődleges célja a pécsi animáció hagyományainak megőrzése és megújításának elősegítése, valamint 40 éves történetének bemutatása, az alapító művészeken, és később az alkotókon keresztül. Ez alatt az idő alatt rengeteg film készült, többek között főcímek, sorozatok, reklámok, egyedi- és egészestés filmek.

Akiállításon többek között látható Varga Csaba, Baksa Tamás, Pásztor Ágnes, Markó Nándor, Kismányoky Károly, Ficzek Ferenc, Szabó Sipos Tamás és Hernádi Tibor installációi.

Az ingyenesen látogatható kiállítás további célja, hogy megismertesse az animációs filmkészítés folyamatát, és az ehhez szükséges technikát, így aktív része lehet az oktatásnak. A kiállított technikai berendezések nagy része működőképes állapotban látható, így a vágóasztal és a trükkberendezés is. A kiállítás interaktív volta lehetőséget biztosít, hogy szakember közreműködésével a látogatók közelebbről is megismerkedjenek az animáció készítés folyamatával.

Fontos szerepet tölthet be a filmtörténet e szegmensének megismerése, az ismeretterjesztés egyrészt az iskolások, másrészt az egyetemi hallgatók részére.

A projekt keretében szakkörökön, kurzusokon a vizuálisan gondolkodó gyerekek, fiatalok kiemelkedő rajztudás nélkül is megcsillogtathatják kreatívitásukat. A foglalkozások az animációs filmtörténeti ismeretek mellett a rajzfilmkészítési technikák és technológiák - a rajzolt, a papírkivágásos, a gyurma, a homok, a tárgy - és stop motion animációk kipróbálására is alkalmat teremtenek.

A kiállítás interaktív voltát segíti a létrehozott animációs műhely, ahol a kiállítás megtekintése mellett a látogatók saját kezűleg készíthetnek egy rövid animációt, amelyet a digitalizálás után, dvd-n magukkal vihetnek. A műhelyben lehetőség van rövid, hagyományos animációs filmek készítésére különböző rendezvényekre, cégek bemutatkozására, családi eseményekre is.

Távolabbi elképzelés rövidfilmek, mesefilmek készítése, melyekkel fesztiválokon is részt tud venni a műhely.

 

 

A rajzfilm Magyarországon

A harmincas évektől kezdve sok animációs film (főleg reklám) került ki Halász János és Macskássy Gyula keze alól, míg végül a háború után, 1951-ben készült el A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotás Macskássy irányításával, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk.

Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a Ceruza és radír vagy A pirospöttyös labda (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből).

A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a Gusztáv (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult Mézga család. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint Jankovics Marcell népszerű sorozata, a Magyar népmesék, vagy a Frakk, a macskák réme és a Kérem a következőt! (Nepp József munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.

A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz, Jankovics Marcell alkotása. A másik korabeli siker a Lúdas Matyi volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint Dargay Attila alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek, és az 1981-ben Oscar-t kapott A légy, Rofusz Ferenc animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: Vuk és Szaffi (Dargay Attila), Háry János (Richly Zsolt), Hófehér (Nepp József), Macskafogó (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült Az idő urai.

A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon.

 

A Pécsi Stúdió története

Az 1970-es évek elején nem csak Varga Csabát foglalkoztatja az animáció. Csatlakozik hozzá néhány hasonszőrű rokon, barát, akikből rövid idő alatt egy kis alkotóközösség képződik. 1974-ben megalakítják az Ixilon Filmstúdiót. Az első hathatós támogatást a budapesti Pannónia Filmstúdió adja. Az állami cég alkalmanként a hagyományos rajzfilmkészítéshez nélkülözhetetlen nyersanyagokat biztosít az Ixilon számára. Az 1975-ben induló Pécsi Ifjúsági Házban helyet kap az Ixilon Filmstúdió is. Itt már hivatalosan is Varga Csaba lesz a 10-12 fős társaság vezetője. A következő néhány évben nagyon sok film készül, kis játék- és dokumentumfilmek, de továbbra is az animációs filmek aránya a meghatározó.

Ez az, az időszak, amikor a Pécsi Műhely fénykorát éli. Az öt alapító tag, Pinczehelyi Sándor, Halász Károly, Kismányoky Károly, Szijártó Kálmán és Ficzek Ferenc - éppen önállósult Lantos-tanítványok - óriási lelkesedéssel ragadnak magukhoz minden kezdeményezést. Van egy közös hely a mai Csontváry Múzeum alagsorában, ahol össze tudnak jönni, és elkészíteni a grafikáikat, szitanyomataikat.

A Pannónia Filmstúdió vezetőségének elhatározása, hogy a budapesti stúdió mellett létrehozzák vidéki műtermeik hálózatát. Ennek jegyében 1974-ben Kecskeméten megalakul az első vidéki műterem. Aztán a Pannónia Filmstúdió és a Pécsi Városi Tanács között megköttetik a megállapodás, aminek eredményeként formálisan 1979. január 1.-én megalakul az új animációs műterem, ahol áprilisban ténylegesen is beindulhat a munka. Egy új utakat is bátran járó, nyitott műtermet akartak létesíteni. Ilyen meggondolásból kérték fel a Pécsi Műhely három tagját – Ficzek Ferencet, Kismányoky Károlyt és Szíjártó Kálmánt –, hogy legyenek alapító tagok az Ixilonosok mellett.

A hivatalos nevén „Pannónia Filmstúdió Pécsi Műterme” a volt járási hivatal épületében kap ideiglenesen helyet, a Kulich Gyula utcában. Műteremvezető Schenk János, a művészeti vezető Varga Csaba. A kezdő gárda: Baksa Tamás, Bodó András, Ficzek Ferenc, Kismányoky Károly, Markó Nándor, Molnár Éva, Pásztor Ágnes, Pénzár Mária, Reiner Klára, Rózsahegyi Károlyné, Szijártó Kálmán. Operatőr – szintén az Ixilonból – Radocsay László.

1979

Első megbízatások:

Pásztor Ágnes Hét iker szarvaskígyó-ja a komlói cigánygyerekek rajzainak felhasználásával. Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója részére, ISO ismeretterjesztő propagandafilm, Lisziák Elek rendezésében, Pityke őrmester sorozat az anyavállalatnak, Ebéd gyurmafilm (Varga Csaba), Technika c. 5x2 perces rajzsorozat, Mondok nektek valamit 18 perces film, Csámpáskirálynő paródia, aminek bábjait, díszleteit a Bóbita bábegyüttes tagjai alkotják.

Néhány újabb rajzolóval, kifestővel bővül a létszám: Mátay Attila, Auth Attila, Kardos Andrea, Belénessy Csabáné, Melczer Gézáné.

1980

Kulturális Magazin, Nas Ekran, a Pannon Krónika c. televíziós műsorok főcímei, Ficzek Ferenc Kocka c. egyedi filmje, Kismányoky Károly Pszichorealizmus c. munkája a Pécsi Idegklinika rajzterápiával foglalkozó osztályán fellelhető anyagok alapján.

1980 novemberében a stúdió átköltözik az új műterembe, a Marx út 49-be.

A Pannónia Filmstúdió igazgatója, dr. Matolcsy György, Varga Csabát bízza meg a műterem vezetésével.

Társadalmi szerződések (Varga Csaba), SOS – Urbanizáció környezetvédelemmel kapcsolatos film, Ámorka (Kismányoky Károly), Hátrahagyott kijáratok (Ficzek Ferenc), Hofi (Markó Nándor).

1981

Baksa Tamás elkészíti Nyugi c. egyedi filmjét, Moebius történet ( Ficzek Ferenc).

1982-1983

A műteremvezető dr. Kun László lett. Más munkák kapcsán budapesti rendező jön a műterembe, építész-humorista-látványtervező-rendező Szabó Sipos Tamás, akinek Dr. Agy-a jóval korábban senkinél világosabban nem magyarázta a korabeli társadalmi-politika mechanizmust.

Családi és egyéb körök , Mi az SI? sorozat (Szabó Sipos Tamás), Auguszta sorozat (Varga Csaba ), Orosz nyelvlecke sorozat az Iskolatévének. Kismányoky Károly Martyn Ferenc festőművészről készít animációs filmet. Szeszélyes évszakok, Maszk és jelmez a televízió szórakoztató osztályának, a Pécsi Körzeti Stúdiójának szignálja, Foglalkozási ártalmak a televíziónak (Markó Nándor, Bodó András).

1984

Színre lép a műterem életében Hernádi Tibor, a későbbi stúdió- és művészeti vezető.

Blue Eyes Superstar pilotfilm (Hernádi Tibor), Valcer c. mozi rövidfilm (Varga Csaba), Auguszta epizódok (Varga Csaba).

1985

Gyurmatek, Micsoda állatkert gyurmasorozatok (Varga Csaba), Tűz van c.natúr propagandafilm, SOS Környezetszennyezés, Verzió egyedi film (Baksa Tamás), Egyensúly a természetben (Szijártó Kálmán), Eposz, Löhnrot meséi finn papírkivágásos animációs sorozat (Baksa Tamás és Radocsay László), Bauhaus (Kismányoky Károly).

Varga Csaba végleg Budapestre költözik.

1986-87

A műterem 35-40 fősre bővül.

Trombi és a Tűzmanó (Baksa Tamás), Gálvölgyi show (Markó Nándor), Aiszoposz mesék , Ariadné (Pásztor Ágnes), Markó Nándor gyurmázza a Mai sztárparádét a televízió számára.

Félix a macska című kilencven perces mozifilm, mely magyar–amerikai–német koprodukcióban készül, Hernádi Tibor rendezésében.

1988

Sárkány és papucs című egész estés rajzfilm közös munka az anyavállalattal Hernádi Tibor és Dargay Attila rendezésében. Trombi és a Tűzmanó második sorozat (Baksa Tamás).

1990

Megalakul a Funny Animációs Filmstúdió Kft., melynek tulajdonosa 50%-ban a budapesti Pannónia Film Vállalat, a másik felén a dolgozók osztoznak, döntő mértékben Baksa Tamás és Hernádi Tibor, akik az új cég ügyvezetői lesznek. A gyártást Kürti Mihály és Kardos Andrea vezeti.

Bingo&Bessi epizódok a Studio 88-nak, Captain Kid pilótafilm.

1992

Egy fontos találkozás történik még, egy budapesti megbeszélés két osztrák úriemberrel. Egyikük szerényen valamilyen új energiaitalához – Red Bull – szeretne reklámfilmet gyártatni, a másik az ő reklámmenedzsere. A reklámmenedzser Johannes Kastner, megbízója pedig Dietrich Mateschitz.

Lipilopó spotfilm (Baksa Tamás), Repülő macik sorozat Cine Group-nak, Herziger Merziger a Kastner & Partner-nak, Bitterle a Stúdió 88-nak.

1993

A hetedik testvér egész estés film, Koltai Jenő a pannóniás film felét Pécsett gyártja Hernádi Tibor társrendezésével. Bingo&Bessi epizódok a Studio 88-nak.

1994

Rubbish the Cat angol sorozat, Spirou & Fantasio francia sorozat, Karácsonyi mese a Studio’88-nak, Lumpi sorozat a Nauman Mediabridging számára.

1995

A két ügyvezető kivásárolja a Pannónia 50%-os tulajdonrészét, és a Kft. teljesen önállóvá válik.

Újabb Spirou & Fantasio sorozat.

1996

A Mikulás és a varázsdob egész estés mese, írója egy ismert finn grafikus, Mauri Kunnas. A film társrendezői Hernádi Tibor és Baksa Tamás. Dash mosópor és a Jolly írószerekhez készülnek reklámfilmek.

1997

König Macius a Studio 88-nak, Big Sisters TV-sorozat a Loonland Stúdiónak.

1998-2002

Hernádi Tibor a cég egyedüli vezetője lesz.

Szabó Árpád és Temple Réka lévén a Loonland Stúdióval együtt bevállalják a layout készítést sorozatfilmekhez a Nelvana kanadai filmstúdió számára. A Ned’s Newt, a Little Lulu a Cinar Productionsnak, a Fantasztikus repülés a Two Sides Television ltd számára, valamint a Félix a nyúl , Babar és a Pettson & Findus a Loonland Stúdió részére. Mivel e munkákhoz speciális tudásra volt szükség, megkeresték Buzádi Bélát, aki ezt Kanadában kitanulta, hogy koordinálja a csapatot. Létszámukat hatvan főre kellett fejleszteni ahhoz, hogy kéthetente küldjenek 1-1 epizódot Kínába, ahol megrajzolják a filmet.

A König Macius sorozattal a Stúdio 88 is újra színre lép, melynek számára forgatókönyveket rajzolnak Jesse Sándor irányításával.

Egyre nagyobb számban készülnek az energiaital reklámok.

2002

A stúdió létszáma folyamatosan csökken, az energiaital reklámfilmek mellett különböző más reklámfilmekkel, bérmunkákkal (Füles reklámbetét, Gulyás reklám, Maszkabál, Napkirálynő sorozatok) tartja fent magát.

2006

Már csak az energiaital reklámfilmek gyártása folyik. A stúdió úgy működik, mint egy kis manufaktúra. Szerencsére az energiaitalt gyártó cég ragaszkodik a hagyományos animációval készült filmekhez és a Hernádi Tibor által kifejlesztett speciális rajzi és kifestési technikához. A 2012-ig tartó időszakban közel 70 epizód készül el, a kezdetektől összesen 130.

2010

A megrendelő cég tulajdonosának pécsi látogatásakor merül fel az az ötlet, hogy a 20 éve az energiaital reklámokat készítőknek jó lenne közelebbről is látniuk, hogy kinek gyártják a filmeket. Így kerülhet sor arra, hogy a gyártó cég meghívására, a tulajdonos magánrepülőgépén repülve, a dolgozók 4 napot töltenek el Ausztriában, megismerkedve megrendelőjükkel.

2012

Július 26-án bekövetkezik, amire addig gondolni sem mernek: Hernádi Tibor végleg itt hagyja e földi létet, és kis csapatát.

2013

Év elején a Funny Film befejezi a rajzfilmgyártást. Véget ér egy hosszú, 33 évet magába foglaló, izgalmas, tapasztalatokban gazdag időszak.

 

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xfa1/t31.0-8/s960x960/12779178_546487322193719_7394620200197193408_o.jpg

 

 

Alapítók, alkotók:

Baksa Tamás
1949-ben született. Vegyi gépészként kezdett dolgozni, épületek villamossági tervezője volt, de készített kerámia dísztárgyakat is, majd a filmezésnél kötött ki. 1974-től a Varga Csaba által vezetett Ixilon Filmstúdióban alapító tagként kezdett el dolgozni, 1979-től a Pannónia Filmstúdió Pécsi Műtermében, ahol iskolatévés és ismeretterjesztő sorozatokat, TV-szpotokat készítettek. Itt rendezte első gyurmafilmjét is, a többszörös díjnyertes „Nyugi"-t. 1990-ben Hernádi Tiborral megalakították a Funny Film Stúdiót. 1998-tól a Varga Stúdió pécsi részlegét vezette. Az utóbbi években független filmrendezőként dolgozik. 

Filmográfia

Nyugi (1981); Trombi és a tűzmanó (1987); Bessie és Bingo (1988); Repülő macik (1990); Red Bull reklámok (1992); Spirou és Fantasio  (1993); Mikulás és a varázsdob (1996)

 

Kismányoky Károly (született 1942-ben)

1958-1962: Művészeti Szakközépiskola, Pécs, mestere Lantos Ferenc; 1965-1969: Tanárképző Főiskola, Pécs, rajz-földrajz szak. A Pécsi Műhely alapító tagja. Első grafikáira, festményeire az új konstruktivizmus szellemisége hatott, ám a műhelyben folytatott intenzív szakmai viták, eszmecserék hatására a konceptuális művészet felé fordult. 1970-1973 között. Ficzek Ferenccel, Szijártó Kálmánnal a pécsváradi homokbányában, valamint a kantavári erdőben tájakciókat valósított meg, amelyeket fényképeken és filmen is megörökítettek. Kismányoky későbbi művészi tevékenysége is döntően a fotóhoz, a filmhez, az animáláshoz kapcsolódik. 1979-től a Pannónia Filmstúdió animációs filmrendezője. 1992-től a Pécsi Városi Televízió igazgató-főszerkesztője.

Számos hazai- és nemzetközi kiállításon, alkotótelepen vett részt, több művét közgyűjtemények őrzik.

1985: I. Magyar Animációs Filmfesztivál, Kecskemét, I. díj; 1986: XVIII. Magyar Filmfesztivál, Kisfilmes I. díj; Londoni Filmfesztivál, Mary Kuttna Award; 1987: A Művelődés Szolgálatáért Díj.

Filmjei

Pszichorealizmus1981, Martyn, 1985, A Bauhaus/Pécs, 1986
Kalandozás a tükörben - Pilinszky János, 1991.

(forrás: artportal)

 

Pásztor Ágnes

1950-ben született Siklóson, iskoláit Pécsett végezte: a Művészeti Szakközépiskola után a Tanárképző főiskola biológia-rajz szakán szerzett tanári diplomát 1972-ben.

Főiskolai csoporttársával Varga Csabával és barátaival 1970 óta foglalkozott animációval, filmezéssel. Két amatőr filmes csoport egyesítésével létrehozták az IXILON Filmstúdiót, mely szabad ,független légkörével évtizedeken keresztül volt alkotóműhelye a filmművészet iránt érdeklődő fiataloknak.

Amatőr filmesként készített filmjei tanári munkájához is kapcsolódnak. Általános iskolás tanítványaival készített animációs filmeket: a gyermekek rajzainak, meséinek, mozgatásának kreatív alkalmazásával. Ezek az 1974-79 és között készült kisfilmek a „Bóbita”, a „Cirkusz” a „Törökvilág”, stb. az újdonság erejével hatottak, sok hazai és külföldi amatőr filmes fesztiválon szerepeltek és díjakat nyertek.

„A mi lenne, ha” című film 1976-ban az UNESCO az ASIFA és BBC által kiírt pályázaton első díjat kapott saját kategóriájában Londonban. Ekkor még egy film külföldre juttatása is komoly nehézségekbe ütközött….

Gyermekfilmes munkássága kiemelkedő eseménye volt, hogy egy tanítványával együtt részt vett az ENFIM 79’ Montreál rendezvényén Kanadában.

Amatőr filmes sikerei alapján kapott lehetőséget arra 1979-ben, hogy a Pannónia Filmstúdió budapesti műtermében megrendezhesse első „hivatásos” egyedi filmjét a komlói cigány gyerekek rajzainak, meséjének felhasználásával készült „Hét iker szarvaskígyó” című animációt. az 1979-es év a”Gyermekek éve” volt így a film több fesztiválon vett részt sikerrel és sok országban forgalmazták.

1982-töl a Pannonia Filmstúdió Pécsi Műtermének tervezője lett. Korábbi gyermekfilmes munkái nyomán az Iskola Televízió különböző kulturális, művészeti műsoraihoz készített animációs betéteket. A „Fortocska” című orosz nyelvlecke sorozat egy részének rendezője, tervezője , a hozzá készült könyv rajzolója volt.

Szintén Televíziós felkérésre készült nagyobb léptékű egyedi munkája az „Aiszoposz meséi” , a görög művészet, kiemelten a vázafestészet motívumvilágát felhasználó kivágott figurás animációja. A Pécsi műteremben készült még az „Arc” című egyedi filmje, mely leginkább a film formanyelvi , képi , lehetőségeit szándékozott keresni.

A Pécsi Műterem privatizációja során megvált a stúdiótól. További két évig a Varga Stúdió munkatársa. Itt készíti következő egyedi filmjét a „Felület” című kísérleti képzőművészeti animációt, melyet külföldi fesztiválokon sikerrel vetítettek.

1990-től hivatásszerűen nem foglalkozott a fim készítéssel, kulturális szervező, vezető tevékenységet folytatott nyugdíjba vonulásáig. Az IXILON Filmstúdiót azonban hosszú évekig vezette, sok fiatalt megismertetve a filmezéssel.

 

Ficzek Ferenc (1947-1987)

1961–1965 között Pécsett, a Művészeti Szakközépiskolában tanult ötvös szakon. 1966–1971 között Pécsett, a Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakos hallgatója. 1971-ben a Baranyai Alkotótelepek, Siklós vezetője. 1972-től Pécsett, a Puskin Művelődési Házban művészeti előadó, majd a Műszaki Főiskolán nevelőtanár. 1979–1984 között a Pannónia Filmstúdió, Pécs munkatársa. 1984–1986 között egy német filmstúdióban dolgozott Kölnben. 1986-tól a Lantos Ferenc által vezetett pécsi Művészeti Iskolában tanított. A Pécsi Műhely (1968-80) alapító tagja.
A 60-as évek végén induló művészi pályájára meghatározó erővel bírt Lantos Ferenc analizáló, didaktikus szemlélete. A Pécsi Műhely tagjaként számtalan tanulmányon keresztül vizsgálta a fény-árnyék viszonylatokat. Vetítéses munkáin kezdetben egyszerű tárgyak, később emberalakok jelennek meg. Nagyméretű feszített vászon kompozíciókon a mértani és az organikus formák változó megvilágításnál módosuló plasztikai minőségét vizsgálta. A mozgás fázisainak grafikai rögzítésétől egyenes út vezetett animációs filmjeihez. A 80-as évek közepén készített grafikai sorozatával túllépett analizáló, elemző periódusán. Lírai, expresszív montázsokat, monokróm reliefeket készített, mely korszaka kiteljesedését korai halála megakadályozta.

Számos hazai- és nemzetközi kiállításon, alkotótelepen vett részt, több művét közgyűjtemények őrzik.

Filmjei
Kocka, 1980, Hátrahagyott kijáratok 1981

(forrás: artportal)

 

Markó Nándor (1953-2002)

1953-ben született Pécsett. Kisfiú korától rengeteget rajzolt, így egyenes út vezetett a Művészeti Szakközépiskolába, ahol 1972-ban érettségizett. Ezután a Tanárképző Főiskolán tanult rajz-földrajz szakon, majd sikeresen felvételizett az Iparművészeti Főiskolára 1983-ben. Diplomáját 1989-ben vette át animáció szakon. Eközben – kisebb kihagyással – több neves produkcióban is dolgozott a Pannónia Filmstúdió Pécsi Műtermében.

1989 után saját céget alapított, és több országos televízió csatorna arculatát és műsorainak főcímeit tervezte és kivitelezte. Évekig arculattervezőként dolgozott. Munkásságának korai és hirtelen halála vetett véget 2002-ben.

Munkái többek között: „Foglalkozási ártalmak” sorozat, „Trombi és a Tűzmanó” figuratervek, „Sztárparádé” gyurmafilmek, „Gálvölgyi show”.

Tv2, M1, M2, Híradó, Telesport főcímei

 

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xtl1/t31.0-8/s960x960/12747366_546487165527068_225423467450698904_o.jpg

 

Varga Csaba

1945-ben született Mezőcsokonyán, ahol az általános iskolát is végezte. A középiskolai tanulmányait Mohácson kezdi meg, majd Kaposváron fejezte be. 1968-72 között elvégezte Pécsett a Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakát. 1970-ben készítette el első amatőrfilmjét. 1972-ben Pécsett animációs műhelyt hozott létre, majd megalakította az Ixilon Filmstúdiót. E stúdióból 1979-ben a Pannónia Filmstúdióval közösen megszervezte a Pécsi műtermet, amelynek egy ideig igazgatója volt. Első, hivatalosan jegyzett filmje, a „Változások-változatok” 1977-ben készült. 1985-ban költözött Budapestre. 1988-ig a Pannónia Filmstúdió munkatársa. 1989-ben Erkel Andrással megalapította a Varga Stúdiót. 1997-től a Minores Animációért Alapítvány elnöke. 1992-től számos világsikerűvé vált film producere is volt. 1999-ben létrehozta a Fríg Könyvkiadót. Festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel is foglalkozik, valamint hosszabb ideig pedagógiai tevékenységet is folytatott. Rendszeresen kap meghívást nemzetközi filmfesztiválok zsűrijébe. A New York-i Modern Művészetek Múzeuma több művét őrzi. 2012-ben bekövetkezett haláláig egyre inkább a kőkor műveltsége, nyelve, írásbelisége foglalkoztatta, ezt kutatta.

Főbb filmjei:

Időben elmosódva (1980), Ebéd (1980), Auguszta etet (1984), A szél (1985), Szekrénymesék (1987), Don Quijote (1999).

Főbb könyvei: Film és story board (1998), JEL JEL JEL (2001), Az ősi írás könyve (2002), A kőkor élő nyelve (2003), A magyar szókincs titka (2005), Ógörög: régies csángó nyelv (2006), Az angol szókincs magyar szemmel (2007), A nyelvek anyját tudtam én (2008).

Díjak

Balázs Béla-díj (1985)

Életmű-díj (Chicago, 1988)

1998-ban, Krakkóban "A filmtörténet legjobb 10 animációs filmje" közé sorolták a "Szél" című filmjét.

1998-ban Hollywoodban a világ 40, 2000-ben a világ 15 legbefolyásosabb animációs filmrendezője közé választották.

Tiszteletbeli Aranykopjás táltos (2002)

Mezőcsokonya (a szülőfalu) díszpolgára (2002)

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2003)

Pilisszentiván díszpolgára (2006)

FESZTIVÁLDÍJAK:

Ebéd (gyurma animáció, 1980): Borsod-Abauj-Zemplén megye díja, Miskolc, 1981; II. díj, Várna, 1981; Nagydíj, Lille, 1982

Mondok neked valamit (rajzfilm, 1980): Nagydíj, Pozsonyi Nemzetközi Tv-film Fesztivál, 1980;

Időben elmosódva (rajzfilm, 1980): Ezüst Hugo díj, Chicago, 1980

Auguszta szépítkezik (gyurma animáció, 1983): I díj, Zágráb, 1984; Nagydíj, Tampere, 1985; I. díj, Hirosima, 1985; A legszellemesebb film díja, Stuttgart, 1986; I. díj, Chicago, 1986; Közönség díja, Chicago, 1986; Zsűri különdíja, Ann Arbor 27th Film Festival, 1986

Sztárparádé (gyurma és tárgyanimáció, 1984): A legjobb animáció díja, Kecskemét, 1985;

Szekrénymesék (báb és tárgyanimáció, 1987) TV-sorozat, 1-13 epizód: I. díj, Ottawa, 1988; I. díj, Kecskemét, 1988; Legjobb rendezés díja, Kőszeg, 1989

Auguszta etet (gyurma animáció, 1984): Ezüst medve díj, Nyugat-Berlin, 1986; I. díj, Hamilton, 1986; I. díj, Hirosima, 1987; I. díj, Chicago, 1987; Illusztrációs Biennálé és Fesztivál díja, Prága. 1992

Gyurmatek (gyurma animáció, 1985) Tv-sorozat, 1-7 epizód: Különdíj a legjobb TV -filmért, Kecskemét, 1988; Különdíj a legjobb forgatókönyvért, Kecskemét, 1988; Különdíj a legjobb zenéért (Melis László zeneszerzőnek), Kecskemét, 1988

A szél (grafika animáció, 1985): I. díj, Espinho, 1986; Kodak Díj, Vevey, 1986; I. díj, Hirosima, 1987; I. díj, Várna, 1987; I. díj, Kecskemét, 1988; Különdíj a legjobb grafikáért (Banga Ferenc grafikusnak), Kecskemét, 1988; Különdíj a legjobb zenéért (Melis László zeneszerzőnek), Kecskemét, 1988; Stuttgart város díja, Stuttgart, 1988; "A filmtörténet legjobb 10 animációs filmjének egyike", Krakkó, 1998

Augusta, II. sorozat (gyurma animáció, 1991-93): A legjobb tv-sorozat díja, Trevizo, 1995;

Bestiák (rajzfilm, 1993): Filmkritikusok díja, Kecskemét, 1993; „A világ 40 legfontosabb filmje 1993-ban” válogatásban, Schorndorf,1993; „A világ legjobb 20 videoklipje 1993-ban” válogatásban, Cannes (MIDEM), 1994

Help! (rajzfilm, 1994) Tv-sorozat, 1-39 epizód: Mr Linea Díj, Amalfi, 1996

Don Quijote (gyurma és báb animáció, 1999): Nagydíj, Kecskemét, Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál, 2002

Bogár (rajzfilm és különleges effekt, 2001): I. díj, Kecskemét, 2002

 

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xla1/t31.0-8/s960x960/12719527_546487268860391_6389612144603916761_o.jpg

 

Hernádi Tibor ( 1951-2012)

Budapesten született 1951-ben. Középiskolai tanulmányai után 1970-ben lett a Pannónia Filmstúdió munkatársa. Fázisrajzolóként kezdte, majd 1972-től animátor, lay-out, és figuratervezőként dolgozott, 1977-től rendezett animációs filmeket. 1987-ben tanácsadó rendezőként került a Pannónia Film Vállalat Pécsi Műterméhez. 1989-ben a Stúdió vezetőjévé nevezték ki. 1990-ben a cég privatizációjával többségi tulajdonosként a cég művészeti vezetője, és ügyvezetője lett.

Filmek és művészeti díjak:

Red Bull: Best Commercial, Németország (1995)

Az idő urai: Best Feature, Espinho, Spain (1982); Silver Bumerang, Melbourne, Spanyolország (1981); Különdíj, Miskolci Filmfesztivál (1981)

Animália II (Cats): Certificate of Achievement, Lucca, Olaszország (1980); Kategóriadíj, Zágráb, Jugoszlávia (1980); Gold Dragon, Krakkó, Lengyelország (1980); „Az év filmje”, London, Nagy-Britannia; „Első díj - animáció” Miskolci Filmfesztivál (1979)

Animália I.: „Zsűri díj”,Annecy, Franciaország (1977)

Egész estés filmek:

1996: SANTA CLAUSE. Társrendező: Baksa Tamás. 1995: VACAK A HETEDIK TESTVÉR. Társrendező:Koltai Jenő. 1990: SÁRKÁNY ÉS PAPUCS. 1989: FÉLIX A MACSKA.

1981: AZ IDŐ URAI. Társrendező: Moebius and Rene Laloux.

Televizió sorozatok:

2001: DIE BLAUE WOLKE. Társrendező: Jesse Sándor 1994/96: LUMPI (11 epizód);

1989-92: BINGO UND BESSI (96 x 20 sec.); 1982-84: KÉREM A KÖVETKEZŐT! (10 x 13 perc)

Reklámfilmek:

2003: JOLLY reklám (2 epizód); 2002: GULYÁS reklám (1 epizód);

2002: FÜLES reklám (1 epizód); 1999: JOLLY reklám (2 epizód);

1998: KINDERHÖRNCHEN (2 epizód)

1991-2012: RED BULL reklám (60 epizód)

1996: JOLLY reklám (4 epizód)

1995/96: DASH reklám (5 epizód)

1993: BERLINER MORGENPOST reklám (3 epizód)

1992: BOSCH

 

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xtp1/t31.0-8/s960x960/12778975_546487275527057_6645187269847790939_o.jpg

 

 

Animáció bemutatása:

 

Az animáció rövid meghatározása, animációs műfajokról röviden

Az animáció szó a latin „animo” igéből származik, ami „életet lehelni valamibe” jelentésű. Az animáció tehát annyit tesz: lélekkel megtölteni valami mozdulatlant. A filmtechnika segítségével egymást követő álló képkockák mozdulnak meg a vetítés folyamán, kelnek életre. Amennyiben ezek a képkockák rajzok, az eredmény: rajzfilm.

A rajzfilm olyan rajzok fényképészeti reprodukálása, amihez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek. Az ötletet a rajz és filmkamera segítségével valósítják meg. A művész megrajzolja a cselekmény színterét, és szereplőit mozgás közben. Ahhoz, hogy a mozgás láthatóvá váljon, egy 24 rajzból álló sorozatot kell készíteni úgy, hogy minden következő rajzon a mozdulat másik mozzanata látszódjon. Ezután minden egyes rajzot kamerával rögzítenek, s így lesz a 24 rajzból egy másodpercnyi film. Míg a játékfilm és a dokumentumfilm készítője a valós térből rögzít élő mozgást, a rajzfilm szerzője rajzolja a teret és a mozgást is.

A mozgásérzet kialakulása a szemben

A mozgófilm rendszerek kifejlesztése során az emberi szem tulajdonságai képezték a kiindulópontot és mindennek az alapját. Lényeges dolog volt, hogy hogyan tudnak mozgásérzetet kialakítani, pontosabban a mozgókép illúzióját kelteni a mozifilmek vetítése során.

Mindehhez az emberi szem tehetetlensége adta a megoldást. A látótérben zajló igen gyors folyamatokat szemünk nem tudja felbontani, azok számunkra összefolynak. A mozifilmek és a tévéadás során tulajdonképpen meghatározott számú képet közvetítenek egymás után. A szem tehetetlenségének köszönhetően viszont, hogy ha ezeket a képeket megfelelő sebességgel villantják fel, akkor összeolvadnak és folyamatos mozgás érzetét keltik. Hosszas kísérletezés után megállapították, hogy 14 kép/sec sebességnél már folytonosság alakul ki, 24 kép/sec sebességnél csaknem tökéletes, darabosság nélküli a mozgás, míg 50 kép/sec esetén a képváltás során keletkező villogás teljes mértékben megszűnik.

Animációs műfajok:

  1. Az első filmtípus gyűjtőnevén: rajzfilm, ahol az összes mozdulatfázist külön-külön lapra rajzolják, s ez a munkafolyamat megelőzi a felvételt. Ez a filmfajta a legnépesebb.

  2. A másik csoporton belül számos filmfajtát (mondjuk: műfajt) különböztetünk meg.

Papírkivágásos film, kollázsfilm. Ezek közös jellemzője, hogy a mozgás látszata a képen szereplő, általában papírból kivágott figurák, elemek cseréje, mozgatása, alakítása, fejlesztése révén jön létre, s a munkafolyamat a trükkasztalon, vagy a kamera előtt, a felvétellel egyidejűleg zajlik.

Árnyfilm. Az előzőtől csak egy lényeges dologban tér el: a sziluett hatást, e műfaj jellemzőjét alsó megvilágítással, átvilágítással érik el.

Fél-plasztikus bábfilm. A bábfilm és a papírkivágás keveredéséből származó „öszvér”. Relief hatású kollázsnak is nevezhető.

Tárgyanimáció- filmrelief. Olyan anyagok, tárgyak felhasználásával készül (pl. agyag, homok, vasreszelék, apró szemű lánc, drót, spárga stb.), melyek természetüknél fogva egyidejűleg sík- és térhatásúak.

Festményfilm. Lényege, hogy a trükkasztalra erősíthető bármely felületre tetszés szerinti festékfajtával, a kockázással összehangoltan alakul ki, festődik át, készül a kép. Rossz szóhasználattal „fejlesztés” néven él a szakmai köztudatban.

Bábfilm. Tárgyanimáció-szoborfilm. Háromdimenziós tárgyak mozgatásával készülnek. Például gyurma-, agyag-, gipszfilmek. E filmekben a mozgó figurák közös tulajdonsága az, hogy más-más térbeli pozícióba állíthatók, és ezt a helyzetüket legalább néhány másodpercig (a következő képkocka felvételéig) biztonságosan megtartják. Ezt általában valamilyen gömbcsuklós vagy ólomdrót vázrendszer vagy a figura gyurmaszerűen képlékeny anyaga biztosítja.

Pixilláció. Élő szereplők mozgatása valóságos környezetben, kockánkénti felvétellel.

  1. Az animációs műfajok harmadik csoportját azok a filmek képviselik, amelyek közvetlenül a celluloidszalagon készülnek. Az ilyen típusú film készülhet filmszalagra rajzolással, festéssel, bekarcolással. Készülhet üres vagy feketére exponált blankfilmre.

A rajzfilmkészítés folyamata

  1. Forgatókönyv: A storyboard, vagy képes forgatókönyv egy olyan, filmanimációban használt technikai eszköz, melynek segítségével a történetet tudják vizuálisan megjeleníteni még a forgatás vagy animálás megkezdése előtt. A stroyboard lehet egyszerű (vázlatos, pálcikaemberekkel), vagy részletesen, képregényszerűen megrajzolt is. Készülhet szabad kézzel vagy számítógépes rajzprogrammal is. A storyboard nem csak az egyes jelenetek rajzos változatát tartalmazza, de gyakran a szereplők szövegét, illetve különféle technikai utasításokat is, mint például a kameramozgás vagy utalás a hang- és képeffektusokra.

  2. Figuratervek, tárgylapok, háttértervek: a grafikai tervező megtervezi a figurák végleges rajzi karakterét és az egész film látvány- és hangulatvilágát. A film rendezője legtöbbször, nem csak az író és a storyboard-készítő, hanem a grafikai tervező szerepét is magára (kell) vállalja.

  3. 3. Beállítási rajzok: az animátor – a rajzoló – a storyboard, a figuratervek és a háttértervek alapján elkészíti az egyes jelenetek pontos kompozícióját, az ún. beállítást, és az expozíciós listát, ami tartalmazza a felvevő kamera minden beállításának paraméterét és a felvételek sorrendjét.

  4. Kulcs- és fázisrajzok: Az animátor vázlatos rajzait a figuratervek alapján a kulcsrajzolók tisztázzák le. Az ő rajzaik már a filmben látható szereplők mozdulatainak kulcspozícióit ábrázolják. Ezeket a mozgásra jellemző szélső pozíciókat „sűrítik be” a fázisrajzolók. Nekik szintén nagyon pontosan be kell tartaniuk a grafikus által megtervezett karakterek arányait, rajzi stílusát, hiszen ha a sok-sok kulcs- és fázisrajzoló erre nem ügyelne, akkor a filmbeli szereplők mozgásuk közben „nem tartanák a karakterüket”, mindegyik jelenetben egy kicsit másmilyenek lennének.

  5. Kihúzott, kifestett cellek: miután valamennyi rajz elkészült, vagy kézi munkával (tollal, ecsettel), vagy xerox eljárással át kell őket másolni azokra a celluloidlapokra, ahol aztán a kifestők a grafikai terveken megadott színminták alapján kiszínezik valamennyit. Ma már egyáltalán nem használnak cellt, a papíron elkészített fázisrajzok jelentik az utolsó manuális munkafázist, és ami ezután következik: kifestés, felvétel, szerkesztés, hangosítás, videó- vagy filmkiírás már mind digitális úton készül el.

  6. Felvétel: a kifestett cell-lapok és a hátterek az operatőrhöz kerülnek, aki a rendező (vagy az animátor) által elkészített expozíciós lista alapján fázisról fázisra felveszi az egész filmet. Gyakran az operatőrnek egyszerre 8-10 jelölésre is folyamatosan figyelni kell, és egy-egy bonyolultabb jelenet felvétele akár napokig is eltarthat.

  7. Utómunkálatok a forgatás befejeztével kezdődnek. Ebben a rendező, az operatőr, gyártásvezető, a hangmérnök, a vágó és a producer vesz részt. Az első ilyen utómunka a montírozás, azaz a vágás. A forgatás ideje alatt minden egyes jelenetet csapótáblával vesznek fel. A rajta lévő adatokon megtalálható a film címe, a felvétel dátuma, a jelenet forgatókönyvbéli száma. Mindezt papíron is vezeti a rendező asszisztense, vagy a scriptes. A vágás időigényes feladat. Itt kapja meg a film végső formáját, valamint különböző vágás- és trükktechnikák segítségével a rendező és a vágó további művészi kifejezőeszközöket is tud használni. A vágók munkája tehát jelentősen hozzájárul a moziban vetített film leendő sikeréhez vagy bukásához. Közben elkészül a film zenéje is. A zenei aláfestés a cselekmény kiegészítéséhez vagy az érzelmek fokozásához jelentősen hozzájárul. A zene mellett felveszik még a különböző hanghatásokat, vagy a hangmérnök kikeresi az archívumából a megfelelőeket, majd mindezeket egységes egésszé keverik, immáron a vágott filmhez igazítva. Végső fázisként elkészítik a film feliratozását, a főcímet és a stáblistát. 

(forrás: Zavodszky, és a A mozgás c. könyv)

 

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xtl1/t31.0-8/s960x960/12764714_546487028860415_7692479608549910932_o.jpg

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xft1/t31.0-8/s960x960/12496340_546486982193753_9144208188109878371_o.jpg

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xpl1/t31.0-8/s960x960/12764493_546487018860416_3419640695395853508_o.jpg